hétfő, június 30, 2014

Hetedik év

Párommal most hétvégén ünnepeltük hetedik évfordulónkat. Ki gondolta volna, hogy ide így jutunk el. Állítólag választófal ez az év, de amennyire mi szeretjük egymást, nehéz arra gondolnom, hogy bármiféle gond lehet itt a közeljövőben.
Szerelem ez a javából!
Szeretjük egymást, mert szeretjük egymást.
Tudom, furán hangzik, de a szerelem akkor tökéletes, ha kölcsönös. Sok mindenért szeretem Danit, de azért is biztosan, mert ez a szerelem olyannyira viszonzott, hogy még jobban szeretem ezért.

Mibe szerettem bele? A kezébe. Imádom a biztonságot és melegséget adó erős kezét. Imádom az illatát, ami akkor sem kellemetlen, ha megizzadt. Imádom, mert nagyon vicces. Senki nem tud úgy megnevettetni, mint ő, és imádom, mert annyira művelt, noha az iskolát nagy ívben kerülte. Mindent ismer, mindent tud. Bármiről akarok is neki mesélni, hozzá tud szólni, és fel tud világosítani. Mindig leesik az állam előtte. Nagyon kedves, nagyon udvarias, nagyon kellemes modorú, imádják mind a gyerekek, mind az állatok, ami nálam annak a jele, hogy az ember jó ember. Az állatok érzik, a gyerekek megérzik ösztönösen, kihez közeledjenek.
És nagyon szeret engem, ezzel még inkább megnöveli az iránta érzett szerelmem.
Köszönöm Kedvesem!

2 megjegyzés: