Sütőtökös diós csiga

Fénykorát éli most a sütőtök, majdnem minden nap azt esszük, valamilyen formában. Főételként már sokszor bizonyított, ám most valami rágcsálnivalót akartam belőle készíteni, hogy reggelire és uzsonnára is legyen belőle. Így módosítottam a jól bevált kakaóscsigát sütőtökös diós csigára. Elvégre a sütőtök alapvetően édes, nyugodtan lehet belőle édességet is csinálni.

Az eredmény: napfényes - csípős - édes kis csigák, amiken gyönyörű gyöngyöcskék ragyognak, az ízük pedig egyszerűen fantasztikus. 

Elkészítésük sem bonyolult. Talán az időigénye szólhat ellene, de ígérem, megéri az időráfordítást.

Nézzük hogyan is készül:

Hozzávalók:

300 g liszt

100 g vaj

1,5 dl langyos tej

1 csomag szárított élesztő

2 evőkanál méz

1 csipet só

a töltelékhez:

500 g sütőtök

3-4 evőkanál méz

kevés olaj vagy vaj a pároláshoz

őrölt bors jó bőven

egy teáskanal fahéj

A tetejére

egy tojás

kevés barnacukor

2 dió durvára vágva

Az elkészítéshez a mixer táljába mérjük a lisztet, csipet sót, mélyedést képezünk a közepére, ebbe kanalazzuk a mézet, erre rászórjuk a szárított élesztőt és rácsorgatjuk a langyos tejet, majd hagyjuk, hogy az élesztő felfusson. Ha ez megtörtént, hozzáadjuk a puha vajat, majd a robotgép dagasztókarjával lágy tésztát gyúrunk belőle, amit aztán a kétszeresére kelesztünk. 

Ezalatt elkészítjük a krémet, amihez a sütőtököt megtisztítjuk, és apró kockákra vágjuk, majd egy serpenyőben felforrósitjuk az olajat, vagy a vajat, ki mit szeret, hozzácsorgatjuk a mézet, beletesszük a sütőtököt, bőven megszórjuk őrölt borssal és fahéjjal, majd fedő alatt, de rendszeres kevergetés mellett készre főzzük. Én addig főztem, míg a fakanállal nem tudtam pépesre nyomkodni a sütőtökdarabokat. Pépesítjük.

Miután a tészta megkelt, kinyújtottam, és beterítettem a sütőtökös krémmel, feltekertem, majd 3 centiméteres szeletekre vágtam, amit sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam, tisztes távolba egymástól, mert jön még egy kelesztési folyamat, illetve a sütőben is növekszenek még. Én szeretem, ha szépen körülhatárolt kekszeim vannak, nem pedig egymásba nőtt, és foszlós szélűek.

Még egyszer megkelesztettem őket, majd mivel nekem csak fehérjém volt a múltkori morzsolos keksz után, egy keveset kissé villával felvertem, és azzal kenegettem meg a csigáimat, aztán megszórtam durvára vágott dióval és barnacukorral. 

Ezután sütőbe tettem őket, ami mar langyos volt egy előző sütéstől, és kb 45-50 percig sütöttem őket. Ez sütőfüggő is. Lényeg, ne legyenek kőkemények, mikor kivesszük a sütőből. Én szín után megyek, szeretem a szépen lebarnult kreatúrákat.

A végeredménnyel nagyon meg vagyok elégedve. 

Édes, fahéjas és csípős keveredik egyben, izgalmassá téve a süteményt.

Sok sikert hozzá!