Ahogy ígértem, elkészült a pestos paradicsomos tésztaszószom, mégpedig az anyósomnak, ebédre.
Mint mondottam, vagy nem mondottam, nem tudom, de mikor másnak készülök valami istenit főzni, legtöbbször a "vizsgadrukk" miatt sosem sikerül jól az elgondolt táplálék! Ez viszont finom volt, még ha szép nem is! :)
Ugye rajzóráról tudjuk, hogy a zöld és a piros keverékéből milyen szín alakul: BARNA!!!
Nos, ez a konyhában is így van. A paradicsom és a zöld pesto keveréke egy khakiszínű mix!
:)
De ez ne zavarjon senkit.
A végeredmény nagyon ízletes. Nekem a pesto magában túl sok. Paradicsommal viszont csúszik lefelé. Ez történt a párom anyukájánál is!
Vagy azért ette meg mind, márpedig szedtem neki bőven, mert nem akart megsérteni, vagy mert társaságban minden sokkal ízletesebb, vagy mert tényleg nagyon finom volt. Nekem nagyon ízlett!
Elmondom, hogy készült, de fotót már csak a végeredményről tudok csatolni!
Ugyanis közben beszélgettünk, és a fotoapparát már nem került elő. Másrészt olyan gyorsan elkészült, hogy időm sem volt fotózni!
Nos, a paradicsom jobb lett volna, ha friss, de mivel az ebéd előtti reggelen jöttem haza a tengertől, rögtön nekiálltam két masszázsnak, s mikor végeztem, már itt volt Dina, így paradicsomléből alakítottam. Shalot hagymát felaprítottam, kissé megpirítottam olajon, majd felöntöttem a paradicsomlével, és ízesítettem sóval, borssal. Mintha pariszósz lenne csak ebédre. Közben kifőtt a tésztám, amit leszűrtem, felvettem kevés főzővizet. A tésztát visszaöntöttem a főzőlábasba, ráöntöttem a paradicsomszószt és a pestót, jól összekevertem, hogy krémes legyen, hozzáadtam egy szedőkanal tésztavizet, reszelt parmezánt, és találtam. A vendégre bíztam, hogy kér-e rá még sajtot, vagy sem. Én tettem, csak mert annyira imádom!
Végeredmény:
barna krémes tészta!
Íme:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése