szerda, december 25, 2013

Moscauer - diós csokis keksz

A blogtársak körében kitört a moscauer láz, és ami azt illeti, valóban izgalmas és vonzó kis kekszeknek tűntek, elkerülhetetlen volt nem beléjük szeretni. Ma gyorsan kellett alkotnom valamit a hirtelen betoppant vendégeinknek, így kerültek terítékre ezek a kis csodák.

Hozzávalók:
1 dl tejszín, (ami nálam mascarpone lett)
50 g ghee vaj
70 gramm barna cukor
100 gramm durvára vágott dió

50 gramm apróra vágott kandírozott narancshéj (én a grapefruitlekvárból halásztam ki a darabos héjat)

30 gramm liszt

kevés fahéj



A kenéshez kevés csokoládé, ízlés szerint. Én tejcsokit használtam, mert csak az volt itthon



A mascarponét egy kerámiaserpenyőben feltettem melegíteni a cukorral és a vajjal, folyamatos kevergetés mellett, ameddig a  cukor fel nem olvadt. Ezután a tűzről levéve belekevertem a diót, a fahéjat, a lisztet és a grapefruithéjat. Nagyon lágy masszát kaptam, amiből egy kiskanállal kis halmokat tettem egy sütőpapírral bélelt tepsire, amit aztán szépen elnyomkodtam, nagyobb odafigyelés nélkül, így készültek el az én rusztikus kis tallérjaim. Forró sütőben pár perc alatt aranybarnára sütöttem, majd hagytam kihűlni a tepsiben őket. Eközben a csokoládét gőzfürdőben felolvasztottam, és a forró csokival a tallérok alját kiskanál segítségével bekentem.
Pár percre a hűtőbe tettem őket, hogy szépen megdermedjen a csoki rajtuk és kész is voltak. Az egész nem telt több időbe, mint 15-20 percbe. 

Nagyon gyors, és óriási sikere volt, még páromnál is, aki nem édesszájú. 
A pörkölt dió íze szerintem őrületes, imádnivaló és itt igazán az dominál! Ha étcsokit használunk, szerintem markánsabb ízeket kapunk, azonban nekem be kellett érnem a sima tejcsokival, ami nekünk túl édes, mégis nagyon klassz a végeredmény. Javaslom mindenkinek kipróbálásra! A párom a receptet már el is kérte, hogy nyárra megvalósíthassa a szállodavendégeknek!


Sok sikert hozza!

kedd, december 24, 2013

Vanilias kiflik vorosafonya es fugelekvarral

Erre a receptre egy lakberendezesi blogon akadtam, aholis a ferfiember, Benedek olyan viccesen fogalmazta meg az elso mondatot, hogy ideznem, mert ilyen szepen en nem tudok irni:
"Olyan egyszerű elkészíteni, hogy azok is nyugodtan nekiállhatnak, akik csak hallottak olyan emberről, aki a testvére kollégájának az unokanénje szomszédja szerint egyszer életében elment egy konyha mellett." (Kopis Benedek - agyasztaltv.blog.hu)

Gyerekkorom teli esteit juttatta eszembe, igy azon nyomban nekialltam az eloallitasanak.
Annyi gondom volt csak, hogy itt Taljanfoldon nincs tejfol. Igy nalam joghurtbol keszult. De otthon ez nem lehet baj.

Hozzavalok a tesztahoz:

1 dl tejfol
1 db tojas
35 dkg liszt
20 dkg ghee vaj
csipet so

En tolteleknek ezalkalommal afonyalekvart es karamellizalt fugelekvart valasztottam, de izles szerint mehet bele dio, mak, gesztenye vagy amit csak kis szivunk megkivan.


Eloszor az osszes hozzavalot jol osszedolgozzuk, atgyurjuk, majd hagyjuk pihenni legalabb egy orat. Ha eleget pihent, kivesszuk a hutobol, kinyujtjuk kesfok vastagsagura. A tesztabol kis negyzeteket majd felezve haromszogeket vagy egy poharral kis koroket vagdosunk, melyek kozepere keves tolteleket teszunk. Ha koroket vagtunk, felbehajtjuk, ha haromszogeket, akkor a csucsoktol indulva kiflive gongyoljuk oket.
Elomelegitett forro sutoben aranybarnara sutjuk oket, majd vanilias porcukorban megforgatjuk es talalhatjuk is. A vegeredmeny nagyon kielegito! Megeri nekiallni es megcsinalni oket. A sok modern suti melle egy oreg klasszikus igazan frissito latvany es iz lehet! 





Pocket coffee likőr


Likőrök házilag bármikor....imádnivalók. Meg is osztom a kedvencem itt, ami egy olasz édesség után kapta a nevét. A pocket coffee egy olyan bonbon, ami kívül ropogós étcsoki, belül pedig igazi eszpresszókávét tartalmaz, amit nem ízesítésre használtak csak, hanem egyenesen beleöntötték.

Nos, ezen Pocket coffee likőr bonbon változata otthoni elkészítése a következőképpen történik:


Hozzávalók

150 ml 90% - os alkohol
5 evőkanál instant kávé
5 evőkanál instant kakaó
500 ml víz 
250 g cukor 

A vizet feltesszük főni a cukorral együtt, mikor eljutott a forráspontra, belekeverjük a kakaóport és a kávét, csomómentesre dolgozzuk, majd elzárjuk a tüzet alatta, kicsit hűlni hagyjuk, s beleöntjük az alkoholt. (Azért fontos várni a likőrkezdemény kihülésére, mert ha forrón öntjük bele az alkoholt, elpárolog az alkohol jó része, ráadasul ki is fut, habzani fog) Miután kihűlt, leszűrjük, s üvegbe töltjük.
Sokáig eláll, és biztosan nagyon fog ízleni minden hölgyismerősünknek!


Csinos üvegben igazi ékesség!


péntek, december 20, 2013

Csokoladeboszorkak karamellizalt feher csokibol

Intrigalnak a kulonleges dolgok. A multkoraban valaki megosztotta a karamellizalt fehercsoki receptjet, ami nagyon megtetszett, s nem az ize miatt, hanem mert miutan elkeszult a csoki, olyan formatumra alakithato, ami eppen nekunk tetszik. Amikor a mezeskalacsaimhoz kerestem kiszurokat leltem erre a bonbonformara, es azonnal ereztem, eljott az en idom, hogy csokit is gyartsak-modositsak itthon. Ezek olyan edes kis formak...nem lehet nem belejukszeretni! Azt irtak a csomagolasra, hogy recepteskonyv is van a forma melle, igy meg kivanatosabba valt szamomra a dolog. Arrol almodoztam, hogy bonbonkeszito leszek. Nos, a receptrol annyit, hogy tobb nyelven megertettek velem, hogy eleg parafurdoben a csokit felolvasztani, es a formaba onteni. Ez aztan a recept....de megprobalom persze azt is, mert szeretnek ilyen szemelyre szabott csokidarabkakat ajandekba adni a kedvenceimnek!
Azert valamivel kicsit bizarabb ajanlast vartam a csokiforma ontoitol!
A fehercsokit nem szeretem. Egy, nem is csoki, hisz a kakaobab zsirjat - vajat hasznositjak edesitve a csoki elkeszitesehez. Ketto, en az etcsokiimadok taborat szaporitom, es ott is a legkeserubb format preferalom, ebbe az is beletartozik, hogy a tejcsokit sem fogyasztom. 
Am egy karamellizu fehercsoki lazba hoz.
Igy keszult el elso probalkozasom. Nem volt olyan ordongos, mint gondoltam. Meg az en "alultaplalt" konyhamban is megtalalhato hozza minden eszkoz: gozfurdohoz egy labas es egy ravalo tal, kanal, a megvasarolt bonbonforma, es van tuzhely is, amin fel tudom olvasztani a csokit. A minisutom is adott a feladathoz, meg ha a suto homersekletet nem is ismerem. Az eljaras nagyon egyszeru: Gozfurdoben megolvasztjuk a csokit, majd egy jenai talban vagy sutolappal belelt tepsiben a 110 C°-ra elomelegitett sutoben karamellizalni kezdjuk. 15 percenkent kivesszuk, alaposan atkeverjuk, majd visszatesszuk, mig szep tejeskave szine nem lesz. Eleg suru es darabos lesz, nem kell megijedni. Ahogy Praline Paradicsom irja ebben a csodas receptjeben, ez egy atmeneti allapot csak, ezutan egy botmixerrel gyorsan osszeturmixoljuk, meg ugy melegeben, es maris ujra folyekony lesz a csoki. Ezutan mehet is a formakba, es hutobe, hogy alaposan megkemenyedjen. Az en formam polikarbonatbol van, igy nem volt szuksegem a temperalasra, es ez annyira leroviditette az elkeszitesi idot, hogy mig ezt a bejegyzest irtam, egy egesz veresegyhazi asszonykorus elkeszult.




Uvegbe raktam oket, hogy nehogy elszokjenek. 
A fehercsokis "angyalkak" sutoben karamelles izt kaptak, a tejcsokiba kis rumaromat tettem, mig az etcsokit soztam borsozam, merseklettel, hogy nehogy ehetetlenne valjanak. Izgalmas, nemcsak az iz miatt, hanem mert egy elmeny ezt csinalni: tulajdonkeppen nem csinalok mast, mint a csokinak format cserelek, a tablasbol darabosat varazsolok. Micsoda kaland!!!!





Burgonyás sajtos tortellónik

Párom csodálatos kezei közül kerültek ki ezek a fantasztikus megatortellinik, amik a szokásosnál nagyobbak, és isteni finom burgonyás sajtos töltelékkel vannak tele.
Szépségesek és finomak, és érzem rajtuk uram szerelmét. Varázslatosak, imádom őket!
Elkészítése hasonlít a múltkori sütőtökös sajtos tortellikéhez. A tészta receptje egyszerű, 100 g liszthez egy tojás szükséges, ebből két főre elegendő anyagot kapunk, ezt kell sokszorosítani, attól függően, mennyi személyre kell főzzünk. 
A töltelékhez pedig a következőképp kell hozzáfogjunk:
2 főre elegendő 1 nagyobb krumpli, amit héjastól puhára főzünk. Ezután áttörjük, és puha krémsajttal összekeverjük, kevés szerecsendióval és borssal, csipet sóval ízesítjük, és ezzel a kör alakú tészták közepére kis halmokat képezunk, a széleit tojásfehérjével megkenjük, félbehajtjuk, lelapogatjuk a széleit, és sós, forrásban lévő vízben néhány perc alatt kifőzzük, amíg fel nem jönnek a víz felszínére, és elég puhának nem minősítjük a tésztát. Tálaláshoz kevés vajon megpároljuk a tortellonikat és reszelt parmezánnal bőven megszórva fogyasztjuk!






csütörtök, december 19, 2013

Lencsés tészta

Lencsefőzelék helyett a lencséből tésztát is készíthetünk. Mikor Rómában éltem egy helyi családnál, télen mindig ezzel várták a vendégeiket, ami engem már csak azért is meglepett, mert látványra nem épp a legszebb, de miután első alkalommal megkóstoltam, éreztem, hogy szerelem lesz örök életemre. Igazam lett, így is van. Sokszor készítem én is, főleg télen, mert elég gyors és nagyon laktató.
A lencsét beáztatom hozzá, hogy lerövidítsem a főzési időt, anélkül kicsit hosszabb az elkészítése, de türelemmel minden megoldható, és nem kell kétségbe esni akkor sem, ha elmaradt a beáztatás. 


Hozzávalók:
kb 300 g lencse
1 nagyobb répa
3 cikk fokhagyma
1 konzerv paradicsom
füstölt baconszalonna
olaj, só, bors, csípőspaprika

A lencsét 1 órára bőséges vízbe áztatjuk. A répát meghámozzuk és apróra vágjuk és a felkockázott baconszalonnával együtt kevés olajon feltesszük párolni, a héjastúl beledobott fokhagymagerezdekkel együtt, amiket aztán tálalás előtt eltávolítunk. Amikor a szalonna megpirult és a répa megfonnyadt, felöntjük a paradicsomkonzervvel és kicsit főzzük. Eközben a lencsét én lassan folyó víz alatt átmosom. Így lehetősége van a rossz szemeknek arra, hogy otthagyják egészséges testvéreiket, hogy emeljék eme étek fényét. A lencsét bő vízzel együtt a paradicsomos szószhoz adom, és kb fél órán át főzöm, vagy míg a szemek meg nem puhulnak. 
FONTOS, hogy főzés közben nem sózom, csak borsozom az ételt, mert a sótól keményedik meg a lencse héja. Miután a lencse felfőtt, ügyelek arra, hogy bőven legyen rajta víz, alaposan megsózom, mivel a tésztát a lencsével együtt fogom felfőzni és a két személyre kimért tésztát hozzáöntöm a szószhoz, és folyamatos kevergetés mellett a csomagoláson megjelölt főzési ideig főzöm, csípos olajjal meglocsolom, és reszelt parmezánnal tálalom.
Nagyon laktató étel, és nagyon finom, akkor is, ha épp külalakra nem a legszebb!




Én a lencsét tészta nélkül is így készítem el, kevesebb vízzel, és húsok mellé ajánlom.
Jó étvágyat hozzá!

Mézeskalácskák

Barátnőmnek akartam boldogságot szerezni, mert szeret kreatívkodni, de sütni nem, míg én szeretek sütni, de nem voltam biztos benne, hogy képes vagyok dekorálni is. Így közös kooprodukcióban megalkottuk ezeket a csodákat, amiket egy itteni barátnőjének fog vinni néhány nap múlva. Bevallom, élveztem a rajzok elkészítését is, csakúgy mint a tészta elkészítését és a sütését is. Jó móka! Lesz még ebben részem. Már csak azért is, mert Ági barátnőm kér még színeznivalót, tehát holnap újra igába fogom magam. 
Bizonyára mindenki így van vele, aki egyszer hozzáfog, még többet akar, ezt nem lehet megunni. 
A recept a következő, meglepően finom, ráadasul nagyon gyors elkészítésű:

Hozzávalók:
180 g liszt
1/4 teáskanál szódabikarbona
100 g méz
70 g vaj
1 tojás sárgája
1 evőkanál mézeskalácsfűszer
1 teáskanál fahéj

A lisztet a többi száraz hozzávalóval összekevertem, majd hozzámorzsoltam a szobahőmérsékletű vajat és összedolgoztam e két összetevőt. Ezután hozzáadtam a tojás sárgáját és a mézet, és alaposan összegyúrtam. Hűtőben pihentettem kicsit, majd lisztezett deszkán kinyújtottam, kb 3 mm-re, a kivánt formákra szaggattam és forró sütőben kb 15 perc alatt 180 C°-on aranybarnára sütöttem őket.
A dekoráláshoz kevés tojásfehérjével elkevert, ételszínezékkel színezett porcukrot használtunk. Eleinte papírtölcsérből nyomtuk rá a mintát, de rájöttünk, hogy sokkal egyszerűbb, ha egy fogpiszkáló segítségével egy kiskanálból adagoljuk rá a mintát. 
A végeredmény, mint mondtam, nagyon tetszett nekünk.








Jó szórakázást hozzá!

szombat, december 14, 2013

Grapefruit lekvár

Életem első lekvárja, amit egyik blogtársam bejegyzéséből tettem magamévá. Nagyon szeretem a különleges, nem konvencionális ízeket, megoldásokat, és grapefruitból még sosem láttam egyik bolt polcán sem lekvárt, míg mandarin, citrom, narancs és bármilyen nem egzotikus gyümölcsből igen. Anyukam szőlőlekvárját és erdei gyümölcs lekvárjait imádom. Meg tudnék belőlük enni bármennyit, illetve ahogy a szilvalekvárt csinálja, az is megőrjít. Valahogy azonban még nem kaptam sosem kedvet ahhoz, hogy nekiálljak lekvárt főzni, ördöngősségnek és komplikáltnak tűnt maga a folyamat, ám ma megbizonyosodhattam róla, hogy nem kell hozzá nagy tehetség, és ezt tenni az asztalra, és örülni neki, megfizethetetlen élmény.
Két nagyobb peldányból készítettem el ezt a verziót, és lett három közepes üvegnyi belőle. Jó kesernyés, ahogy én szeretem, noha cukor van benne bőven, és még kevés vaniliát is adtam hozzá, hogy még egzotikusabb legyen, aminek köszönhetően fantasztikus illatfelhő keringett a lakásban, ami bizony alaposan felkavarta a kedélyeinket.


A lekvár hozzávalói:
2 nagy grapefruit
2 liter víz
2 narancs leve
700 g, azaz a gyümölcsök súlyával megegyező mennyiségű cukor

A grapefruitokat alaposan megmossuk, ledörzsöljük a héjukat minden esetleges szennyeződéstől, és egy krumplihámozóval meghámozzuk. Mindezt azért, hogy aztán ezzel az apróra vágott gyümölcshéjjal gazdagíthassuk lekvárunkat. 
Ezután a gyümölcs húsát kifejtjük a héjából, tehát csakis a rostos részre koncentrálunk, amit egyből egy mixerbe helyezünk, összeturmixoljuk, így a rostok nagy része szétesik, eredményezve egy csodálatos folyadékot, amit egyből egy lábasba öntünk. Ehhez hozzácsavarjuk a két narancs levét, felöntjük a vízzel, belemérjük a cukrot, vaniliát és lassú lángon addig főzzük, amíg be nem sűrűsödik. Ez kb két óra elteltével következik be.
Kicsit hűlni hagyjuk a lábasban, majd üvegekbe töltjük, és dunsztba állítjuk. 
Alig hiszem, hogy kóstolhassam, ami holnap reggel lesz, a pirítosomon, esélyt adva így a granolának, ami vészesen fogy!



A mixerből a gyümölcsöt egyből a lábasba öntöttem, így az egészben maradt rostok még láthatók a lekvárban is. Az üveges képekre még várni kell, de ez a szín...már szerelmes vagyok beléje!

Azóta már el is fogyott két üveggel, és készült új adag, amikből ajándékok lesznek. Nagyon izgalmas és nagyon finom lekvár. Nem hasonlít a narancslekvárhoz, attól különlegesebb az íze. Markáns, édes, kissé karamellizált és savanykás is egyben.








péntek, december 13, 2013

Ezermagvas granola

Mar megint Molnar Agnes kovetett el ellenem egy merenyletet, azzal, hogy megosztotta a granola receptjet, ami teljesen elvarazsolt. Addig nem nyugodtam, mig magam is el nem keszitettem, es most megerosithetem, hogy ez valami csoda. Sajnos nagyon koltseges mulatsag, mert amilyen finom, ebbol reggelire nem marad semmi, nagyon nagy mennyisegben kell eloallitani. Mar delutan a tv elott elragcsaltuk a felet, igy nekiallhattam uj adagot csinalni, es igy nemtom, hogy ajandekba jut-e, pedig olyan szepen elterveztem, raadasul milyen szepen is mutatna a csatosuvegeimben. Mutat! Mert a fotozas erejeig meg volt a talakban!
En kicsit tobb hozzavaloval csinaltam mint O, de csak azert, mert en nagyon nyalank vagyok. Am a recept gerincet az o otlete alkotja. Nezzuk is, en mit raktam bele:


200 g bio zabpehely 

100 g mandulaszelet

100 g kokuszreszelek

70 g tokmag
jo sok szemes mak
jo sok szezammag 
5 db aszalt szilva 
5 db aszalt fuge 
egy marek szaritott vorosafonya 
3 evokanal akacmez 
3 evokanal extraszuz olivaolaj 
csipet so 
ket evokanal barnacukor 

Hogy miert ezek? Mert mindegyik segiti az emesztest, ha az ember jol belegondol.
A mak, mint tudjuk, a belek kemenyseproje, az aszalt szilva es a fuge is nagyon okosan es ugyesen mukodik kozre ebben a fontos folyamatban, mig a szezammag es az abban rejlo olaj a makrobiotika egyik foszereploje, orvossagnak tartjak, a tokmaggal egyutt, mint igen fontos kalciumforras, ami ugye egy no csontjanak nagyon fontos, elvegre minket sujt jobban az oszteoporozis, illetve van benne magnezium, foszfor, vas, es proteinek. Antioxidansnak, rakellenesnek is mondjak, illetve tud meg sok hasznos dolgot, de ami fontos, hogy igen finom.
Persze aztan mindenki azt rak bele, amit epp megkivan a lelke es kis szive. Pl dio, kandirozott narancs, csokidarabok, mogyoro, mandula, fenyomag, amit a polcokon latva csak megkivanunk. En pl ma megvasaroltam volna szinte mindent, de aztan arra gondoltam, javitsunk az emesztesunkkon, es aludjunk jol ejjel. Erre van inkabb szuksegem, es ennek megfeleloen, meg a szemeimnek engedve vasaroltam be a fentebb felsorolt magvakat.

Az elkeszitese nagyon gyors es egyszeru, annyi a teendo, hogy az aszalt gyumolcsok kivetelevel mindent egy sutopapirral belelt tepsibe szorunk, majd a mezet es olajat osszekeverjuk egy kis talkaban, es ezt a szaraz hozzavalokra ontjuk, osszedolgozzuk oket, majd sutoben kb 140 fokon 25-30 percig sutogetjuk, folyamatos forgatas, kevergetes mellett. Miutan kiszaradtak, hozzaadjuk az aprora vagott gyumolcsoket, es egy fakanallal resnyire nyitvatartott sutoajto mellett hagyjuk kihulni a kesz mixet.
Ezutan mar csak arra kell ugyelni, hogy egy kozelben leselkedo rokon neki ne essen es azon nyomban be ne majszolja az egeszet.
Ez ugy ahogy van, mehetne bele egy muzlis csokiszeletbe, mert ettol bizony nehez bucsut venni! Persze tejjel reggel egy igazi bomba. Ha ez nem, nem is tudom, mi adhatna nagyobb loketet nekunk!
Jo etvagyat mindenkinek hozza!
Estere ket hatalmas adaggal igy allok csak:



Reggel megreggeliztunk, bosegesen belole, es bizton allithatom, hogy ez barmelyik bolti verziot legyozne egy versenyben. Sokkal finomabb, sokkal ropogosabb barmelyik fajtanal. Imadnivaloak az izek, a hangok, mikozben valaki ezt ragcsalja. Nem hiszem, hogy fogyokuras, mert amilyen csodalatos izu, nem eleg belole egy adagnyi. Azaz elegnek eleg is lehetne, de olyan eros vagyat ebreszt az emberben egy masodik adag irant, hogy az legyozhetetlen! Vigyazzatok vele!




:)

csütörtök, december 12, 2013

Csokis amarettis torta kenyermorzsabol

Ez a recept nagyon felizgatta a fantaziam, mert liszt helyett kenyermorzsa es az amarettik adjak meg a testesseget. Az amarettik, ezek a kis olasz legies kekszecskek a nagy kedvenceim, mert a mandula es a marcipan izere hasonlit izuk, es meg barackmagot is tartalmaznak, aminek a hasznossagarol mar bizonyara sokan hallottak. Allitolag B16 vitamint tartalmaz, ami egyes teoriak szerint a rakos megbetegedeseket is gyogyitja. En azt tudom rola, hogy a regota fennallo kohoges eseten, amire mar nem tudjuk, mit alkalmazzunk, eleg egy reggel ehgyomorra 5-ot elragcsalni, es a problema eltunik. Ez a makrobiotika szerint mukodik. Nyilvan ezek a kekszek nem oldjak meg a problemat, nekem megis nyugodtabb a lelkiismeretem, mikor ezeket ragcsalom nagy elvezettel, akkor is, ha en nem szenvedek kronikus kohogesben. A multkoraban en magam is elkeszitettem oket, hamozott mandula reszelekebol es tojasfeherjebol, am a barackmagok helyett, amik vagy nem kaphatok, vagy az aruk feler az arany araval, en hamozatlan orolt mandulat hasznaltam, es a vegeredmeny nagyon kielegito volt. A recept itt talalhato, konnyen elkeszithetoek otthon is, es nagy elegedettseggel fogjak a fogyasztoit eltolteni, ezt biztosithatom.
A mai receptet Barbara baratnomtol kaptam, amit ezuton is koszonok neki!
Izgalmas, imadom, mert nem szokvanyos. Nem kell hozza vaj, liszt, hanem kenyermorzsa, kekszmorzsa, ami, ha valaki nem tudja beszerezni az amarettiket, es elkesziteni sem akarja, helyettesitheti mas keksz daralt verziojaval is. Ezestben en hozzaadnek keves mandula aromat. Etcsoki, fozotejszin, csupa kulonleges hozzavalo egy tortahoz, melle pedig egy fantasztikus vegeredmeny.


Hozzavalok:
200 g cukor
3 tojas
200 g kenyermorzsa
200 g daralt amaretti (vagy mas) keksz
250 g fozotejszin
200 g csokolade darabokra vagva
1 csomag vanilia
1 csomag sutopor

Elkeszitesehez a tojast a cukorral habosra keverjuk, majd hozzaadjuk a tobbi hozzavalot is, es 180 fokos, elomelegitett sutoben kb 40 perc alatt keszre sutjuk. Nekem volt meg egy par gramm szeletelt mandulam, azt a tetejere szortam, hogy kihangsulyozzam az izet!
Nagyon gyors elkeszitesu edesseg es nagyon finom reggeli hozzavalo. 



Miutan megsult, racson hagyjuk kihulni, es nem csinalunk ugy, mint en szoktam, hogy nem gyozom kivarni, hogy kihuljon az eppen megkrealt finomsag. Ami meglepo, hogy a tetejet nezve az ember nem is gondolna, mennyire csokis. Es a meg langyos tortaszeletben kis csokilavak vannak, amik meg kivanatosabba teszik ezt a csodat. 




A teteje szep vilagos, a belseje meg...mintha a csoki olvasztva kerult volna bele, noha nem is.



Megeri kiprobalni!

szerda, december 11, 2013

Sutotokos penne

Ugyan nem ezt terveztem kesziteni a megmaradt sult sutotokbol, de nem volt idom bonyolultabb receptre, mert tele voltam munkaval. Igy keszult el a nagyon egyszeru es megis nagyon finom sutotokkrem, amit a kifott tesztamra hasznaltam fel. Nem volt nagy ordongosseg elkesziteni, tulajdonkeppen szinte semmi nem szuksegeltetik hozza, csak egy szelet sult sutotok, aminek a husat kivajtam, es egy mely kancsoba halmoztam, soztam, borsoztam, izesitettem frissen orolt szerecsendioval, es a teszta fozovizebol annyit adtam hozza, amivel kremes allagura tudtam turmixolni. Ezalatt az ido alat kifott a tesztam is. A tesztat leszurtem, majd visszatettem a labasba, es raontottem a sutotokszoszt, meglocsoltam keves olivaolajjal es csorgattam hozza nehany csepp csipos olajat is, mert szeretem a pikans izeket, foleg a hideg napokon, megmelengeti a szivem es testem is. 
Keszen is voltam az ebedemmel, melyet aztan bo parmezannal talaltam.
Gyors es egyszeru, de nagyon izletes etel.




Csokidesszert ebéd utánra egyszerűen


Azokat az időket éljük, mikor a kandalló pattogó tüzénél ülve olvasni egy jó könyvet, vagy tv-t nézni, kiváló társaságban, egy ínycsiklandó finom csokis pohárédesség mellett, kimondottan kívánatos mindenki számára. Ezért is készült el ma ez a villamgyors finomság, mégpedig kevés hozzávalóból. Azonnal fogyasztható, de hűtés után talán még finomabb! Az alap hozzávaló az igen sokszínű marshmallow (pihecukor), amiből anyukám egy nagyon jó barátnőmnek köszönhetően, akitől a receptet kaptuk, tortadekort készít, a gyermek ismerőseim pedig vagy úgy frissiben, vagy kis nyársra húzva, tűz fölött kicsit megpirítva eszik. A többi hozzávaló minden édesszájú otthonában megtalálható valószínűleg, a tejszín kivételével. 
Hozzávalók:
150 g marshmallow
250 g étcsokoladé
50 g vaj
4 evőkanál víz
250 ml tejszín

Elkészítése sem igényel nagyobb hozzáértést. Egy lábasban feltesszük a tejszín kivételével az összes hozzávalót olvasztani, mialatt kemény habbá verjük a tejszínt. (Ha ezzel sem akarunk bajlódni, vehetünk egyből egy tubus tejszínt is). Miután a csokis massza összeolvadt, óvatosan a tejszínhez keverjük és kis poharakba szedjük, majd hűtőben tároljuk felhasználásig. A marshmallownak köszönhetően nagyon légies krémet kapunk, isteni finom illatokkal megfűszerezve!





Igen krémes, igen finom és igen gyorsan fogyó édesség ez. A fentebb leírt mennyiségből négy fő részére készül elegendő nyalánkság. Javaslom azonban azonnal két adagbol készíteni. Nem bánja meg senki!
Ha kihűlt, akár tortába is kenhető, jó tartású krém lesz belőle!!

szombat, december 07, 2013

Tonhalas tagliatelle

Ma nagyon gyorsan akartam valami laktatot es finomat osszehozni, raadasul egyedul is vagyok itthon, mert parom dolgozik, mar ket hete, es csak ebed utan jon haza egy rovid pihenore, hogy aztan 5 korul mehessen is vissza dolgozni. Sanyaru sorsom van mostansag. Egyedul kell egyek ebedkor es vacsorakor is.
Igy keszulnek az otletes, villamgyors tesztareceptek is. Feltettem foni egy nagy labasban vizet, soztam, es boltban vasarolt tagliatellet foztem ki benne, aminek 5 perc a fozesi ideje. Ezalatt egy tonhalkonzervet egy serpenyoben keves olajon megpiritottam 5 darab zsalyalevellel, amit a kertben szedtem. Olyba tunik, hogy a zsalya es a rozmaring is jol birja a hideg levegot. Miutan a teszta kifott, hozzaadtam a zsalyas tonhalhoz, atforgattam, atforrositottam oket, s talaltan is, frissen orolt borssal boven megszorva. A zsalyat is, a tonhalat is egyenlo mertekben lehet erezni. Izletes, finom es rendkivul gyors recept!






Jo etvagyat hozza!

Csokis - mákos barackos kalács

Molnár Ágnestől használatba vett, örökzöld, mákos fonat már sokadszorra került asztalunkra, és olasz barátaim szerint a legjobban sikerült étkeim köze tartozik, amit kifejezetten kértek a holnapi batyusbuliba. Igyekeztem hát minden tudásom beleadni, és különlegessé tenni, hogy mindenki megtalálja benne azt, aminek örülni tudna. A mákot nagyon-nagyra becsülöm. Számtalanszor bizonyította már jótékony hatásait - akit nyugtatnia kellett, lenyugtatta, akinek a hasát kellett helyretenni, megoldotta. Holnap mindkettőre lehetősége lesz, újfent. Bár igaz, hogy most kis étcsokoládét is tettem a töltelékbe, és narancshéjjal készítettem, mert citrom nem volt itthon, de ettől és a csokitól szerintem csak még izgalmasabb lett az egész. Az illatok még az édességet különösebben nem kedvelő párom fantáziáját is felizgatták. 
A recept nagyon egyszerű. Ma reggel, mielőtt bármi másba fogtam volna, begyúrtam a tésztáját, hogy kényelmesen meg tudjon kelni. Egy egész délelőtt a melegen volt, és mire odakerültem, hogy újra kézbe vegyem, gyönyörű foszlós tésztám lett. Kezdetnek nagyon jó. A töltelékhez sárgabarack lekvárt választottam, mert savanykás íze úgy gondoltam, jól illik a narancshéjas darált mákhoz.

Hozzávalók:
250 g liszt
1 csomag száraz élesztő
100 g langyos tej
2 evőkanál méz
csipet só
40 g szobahőmérsékletű vaj
1 tojás

a töltelékhez:
80 g darált mák
80 g cukor
1 narancs reszelt héja
100 g reszelt étcsokoládé
kb 100 g forró tej

baracklekvár
1 felvert tojás a kenéshez

A tésztához a lisztet a keverőtálba mérjük, mélyedést képezünk a közepére, egy csipet sót szórunk rá, majd belekanalazzuk a mézet, amire rászórjuk az élesztőt, és felöntjük a langyos tejjel. Letakarjuk, és hagyjuk az élesztőt felfutni, majd a dagasztókarral lágy tésztát gyúrunk. Ne ijedjünk meg, ha túl lágynak bizonyulna, kelesztés után még újra átgyúrjuk, és ott tudjuk a liszt mennyiségét szabályozni. Meleg helyen nedves törlőruhával letakarva kétszeresére kelesztjük.

A töltelékhez a darált mákot összekeverjük a cukorral, belereszeljük egy narancs héját, hozzáadjuk a reszelt csokoládét, és annyi forró tejjel elkeverjük, ami kenhető és nem túl híg masszát eredményez.

Ha a tészta megkelt, kevés liszttel átgyúrjuk, majd téglalap alakúra síkáljuk. Ezt megkenjük a baracklekvárral, erre kenjük a mákos masszát, majd szépen feltekerjük a lapot. Egy sütőpapírral bélelt tepsibe emeljük. Én ma csak egy nyolcasformát képeztem belőle, mert bőséges ez a töltelék, és lehetetlen lenne a fonást végrehajtani. A tésztát középen behasítottam egy éles késsel, hogy szétnyilhasson.
Újra hagytam megkelni. Miután ez megtörtént, a felvert tojással megkentem, és előmelegített sütőben 180 fokon kb 45-50 perc alatt aranybarnára sütöttem.
Ragyogóan szép lett.







Imádnivaló!


PS. Óriási sikere volt a sütinek, a receptet szinte minden vendég elkérte, és így szuper reklámot csináltam a máknak, kis hazánknak, és  Áginak is!
Köszi Ági!!!

Marcipánnal és ricottával töltött linzertorta

Az ünnepi hangulatnak megfelelően az élelmiszerboltok süteményrészlegei mindenféle ínycsiklandó hozzávalótól duzzadnak, és ebben az időszakban minden termék mellé adnak egy receptesfüzetet vagy naptárat, tele recepttel. Egy ilyenben rejtőzködött ez a csodálatos torta is, mely két kedvenc alapanyagom is tartalmazza: a marcipánt és a ricottát. Úgy döntöttem, hogy rossz már nem lehet, de hogy megbizonyosodjam ezen kijelentés valóságáról, el kellett készítsem. Ezért tehát ma minden energiám erre fordítottam. Bejártam a közelben lévő boltokat, hogy valahol marcipánra akadjak, mert mikor a naptárat a táskámba tettem, még nem tudtam, hogy abból inspirálódom, és pont egy ilyen különleges édességre fájdul meg a fogam. Miután minden dolgom elvégeztem a házban, és megsütöttem az örökzöld mákos fonatot is egy holnapi batyus buliba, nekiálltam tehát az itthoni édesség előaállításának.
Alig hittem, hogy elkészüljön, mégis ilyen sokáig kellett várjak, mert későn értem a konyha közelébe. Mivel a torta még meleg, és késő is van, nem kóstoltam meg, az majd holnap reggel fog megtörténni, és ígerem, dokumentálom is. A látvány már most is izgat, szeretem a mandulat a tetejen, az aranybarnára sült linzertésztát, az illatokat, amik a krém repedésein keresztül megtöltik az egész házat....nehéz lesz így aludni, már látom.
Az előallítás a következőképpen történik, ezekkel a hozzávalókkal:


a tésztához:
300 g liszt
125 g porcukor
1 tojás
125 g szobahőmérsékletű vaj
2 teáskanál sütőpor

a töltelékhez:
250 g marcipán
250 g ricotta
200 ml habtejszín
2 tojás
50 g barnacukor
1 teáskanál étkezési keményítő
30 g mandulaszelet
mazsola

porcukor a tetejére

A tésztához összegyúrjuk az átszitált lisztet, a porcukrot a tojással, a vajjal és a sütőporral, majd fél órára a hűtőbe tesszük.
Ezalatt elkészítjük a tölteléket, amihez a darabokra tépkedett marcipánt a többi hozzávalóval összeturmixoljuk. Hozzáadjuk a mazsolákat.
A tészta kétharmadát egy kivajazott és lisztezett piskotaformába simítjuk, 3 centi magas peremet képezve neki. Ebbe öntjük a marcipánkrémet, majd a tészta maradék részét szétmorzsoljuk, a krémbe adagoljuk, megszórjuk a mandulaszeletekkel, 


és előmelegített sütőben 175 fokon kb 35-40 percig sütjük. 


Miután kihűlt, tálcára helyezzük, porcukrozzuk, és tálalhatjuk!



Igaz, hogy a marcipan és a többi hozzávaló miatt nem épp a leggazdaságosabb édesség, de ha ilyen szép, rossz már nem lehet.

MÁSNAP REGGEL:
Nos, ma reggel megkóstoltuk...mint látható, a fele el is fogyott gyorsan. Isteni finom. A krém könnyű, lágy, szinte habos, az íze leírhatatlan! Én, aki imadom a marcipánt, egyből szerelembe estem vele. Megtestesíti mindazt, amit egy sütiben szeretek. Nem vajas krém, amit nem szeretek, mert túl szájpadláshoz tapadó, hanem tejszínes krémes, és az ízek tökéletesek, az állaga pedig fantasztikusan lágy!





Jó étvágyat hozzá!